Imádom a régi bangkoki filmfelvételeket, fotókat nézegetni. Nem is kell sokat visszamenni az időben, hiszen az utóbbi 10-15 évben olyan nagyot változott a bangkoki utcakép. Elég csak a skytrainre, a magasvasútra gondolni, amit 1995-ben adtak és gyökeresen átalakította a belvárosi utcaképet – lehetne keseregni, hogy jól rosszul, egy biztos, szerves és karakteres része Bangkoknak a betonlábakon tekergő óriáskígyó. De ha 20-25 évet megyünk vissza, már az is történelem. Épp a napokban hallottam egy történetet, melyben egy Thaiföldre 26 éve rendszeresen visszajáró európai üzletember panaszkodott arra, hogy annak idején, amikor a Don Muangról nem vezetett be emeletes gyorsforgalmi út, volt hogy 6-7 órát ült a taxiban, amíg a belvárosi szállodájába eljutott. Akkor fedezte fel a nagy trükköt, inkább választ egy folyóparti hotelt - Mandarin Oriental, naná! -, mert oda hajóval annak idején lényegesen könnyebb és gyorsabb volt az út.

Néhány hete láttam ismét a Piedone Hong Kongban című filmet, mely az eltelt 34 esztendő ellenére még mindig nézhető és a szórakoztató. S bár a címben Hong Kong szerepel, Rizzo felügyelő a kábítószercsempész banda után kutatva meglepően hosszú időt tölt a vásznon Bangkokban is. Erősen gyanús, hogy ebben a dologban az akkoriban is meglehetősen nagy fordulatszámon pörgő thai turisztikai hivatal keze volt, viszont így legalább megmaradt néhány felvétel, egyfajta kordokumentumként. Szórakoztató a manapság jólismert turista helyszíneket régi változatban is látni. Ha valaki csak a thai részre kíváncsi, akkor a 31. perctől érdemes nézni a filmet.

De van itt még egy kisvideó, a Bangkok 1977, ami 8 mm-es filmre készült amatőrfilmecske, nem igényel különösebb bevezetőt, viszont remekül érezhető belőle a régi Thaiföld hangulata.

Bangkok 1977 (8mm) from Alessandro Molatore on Vimeo.

*