Bangkokból, így kolera idején
2011. november 09. írta: Bangkok Charlie

Bangkokból, így kolera idején

A helyzet Bangkokban nem jó, de nem is reménytelen. Az első fotó egy Chiang Maiba tartó repülőgépről készült, kedden, Bangkok északi része látható rajta. Középen kanyarog a Chao Phraya folyó, körülötte pedig ameddig a szem ellát, víz, víz, rengeteg víz. S ez mind arra vár, hogy valahogy eljusson a tengerhez. A fotó nagy méretben itt.



Elnézést a szenzációhajhász címért, dehát a magyar sajtót látva, úgy tűnik, hogy ez a kötelező címadási metódus. Hozzá kell tennem, hogy személyes véleményem szerint az utóbbi másfél hétben az MTI hírek jóval visszafogottabbak, tárgyszerűbbek. Viszont a magyar szerkesztőkön ezzel nem fognak ki, mert lazán odaírják egy hűvös cikk fölé, hogy: „Kész a thaiföldi halálmérleg”. Persze tudom én, a szerencsétlen együgyű szerkesztő meg sem tudná magyarázni, hogy ez mit is jelent konkrétan, de az biztos, hogy ijesztően hangzik, legalább annyira jó, mint valami ZS-kategóriás horrofilm címe, mondjuk a "Szemnélküli hullák támadása".

De vissza gyorsan a bangkoki tényekhez. Megint a beérkező levelek alapján úgy látom, hogy a magyarországi sajtó vesszőparipája most az az elképesztő járvány, ami az áradások következtében dúl. Nos, a jereváni rádió esete ez már megint. Thaiföldön és Bangkokban nincs kolera, tífusz, sárgaláz járvány, de még a pestis sem ütötte fel a fejét. Annyit történt, hogy az egészségügyi minisztérium nyomatékosan hívta fel mindenki figyelmét a járványveszélyre. Minden áradás potenciális járványveszélyt jelent, mindenhol a világon. Így a minisztérium közleményében jelezte, hogy a mocskos víz sok veszélyt hordoz, ne mászkáljunk benne lehetőleg meztelen lábbal, ha igen, utána gyorsan mossuk meg. Az ivóvíz minősége az áradások érintett területen romolhat, hasmenést okozhat. Ha az árvíz levonult, akkor fertőtleníteni is kell. Valamint ami nagyon fontos: gyűjtse mindenki a szemetet, ahogy csak tudja. Éppen ezért javasolták, hogy a csütörtökön beköszönő Loy Krathongon, ha lehet, a kis tutajokat ne az árvízre tegyék, mert abban a mocskos lében már van éppen elegendő szemét. A csapvízről még egy cáfolat: valahol olvastam, hogy Bangkokban a csapokból már mindenhol bűzös, barna gusztustalan lé folyik víz helyett. Jelentem, az elmúlt héten több részén megfordultam a városban, a legváltozatosabb helyeken, szállodában, lakásban vagy bevásárlóközpotban, ám a csapból folyó víz mint tiszta, átlátszó, szagtalan volt. Van barátom a folyó innenső oldalán, két és fél hete vízben állnak, de a csapvízre nem panaszkodott. Direkt rákérdeztem. Viszont van ismerős a folyó másik oldalán is, ott is árvíz és ott már tényleg büdös és barnás a víz. Magyarul, van olyan hely, ahol a csapvíz sajnos használhatatlan. De nem mindenhol. Így a turisták által látogatott szállodákban sem.

Ívóviz szempontjából amúgy a palackozott víz a biztos megoldás. Ezek eltűntek a nagy áruházláncok polcairól, ennek ellenére, aki szeretne az tud venni. Csak éppen meglepő helyeken. Mondjuk a fodrásznál, vagy a sarki szabónál. Amikor az ember az utcán sétál, akkor belebotlik egy-egy raklap vízbe, amit valamelyik vidékről szerzett be az odavalósi jóember. Rendel 1-2 raklapot, azt kirakja az üzlet elé és már lehet is vinni kartonszámra. Bangkok Charlie így kalandozta végig fél Thaiföldet az elmúlt héten, anélkül, hogy egyszer is kimozdult volna Bangkokból. Az ivóvizes palackokon ott szerepelnek a származási helyek: Lopburi, Kanchanaburi, Sakon Nakhon, Muang Loei. Éttermekben, hotelekben még ennyi gond sincs, ott nem tapasztaltam egyáltalán palackos víz hiányt. Ha valaki az utcán vásárolni vizet, arra hívnám fel a figyelmét, hogy gagyinak látszó, címke nélküli vizet sose vegyen, illetve olyat válasszon, ahol a kupakot sértetlen, műanyag zárófólia védi.

A szeméttel kapcsolatos gondok valósak az árvíz idején. A bangkoki kormányzó szerint a városi hulladékgyűjtő társaság a szokásos mennyiség mindössze 30%-át tudja összeszedni. Ezért most alvállalkozókat vettek fel sürgősen, hogy ezt a mennyiséget 70%-ra tornázzák fel. Plusz a városi kukásautók jelentős részét most alakítják át, hogy a közepes árvízben is tudjanak közlekedni – ez azt jelenti, hogy védik elől a hűtőt és a légszűrőt, valamint ha a kipufogó alacsonyan volt, akkor megtoldják és magasan, a víz fölött vezetik ki a füstöt. A kormányzó egyébként személyes kampányba is kezdett, hajóról kezdte a vízben úszkáló szemetet összeszedni, erre biztatva mindenkit. A mellékelt képet a hétvégén a Chatuchak piac mellett készítettem, jól látható, hogy a köztisztasági dolgozó térdi a vízben állva szedi a szemetet. Nem egyedi jelenség volt, hozzáteszem.


Garbage collector

Szokásom szerint mellékelek két friss térképet is. A Bangkok Post első grafikáján a hétfő éjszakai helyzet látható.



A második térképen pedig az árvíz ellen küzdelem aktuális állása látható. Itt van a térképen a híres-hírhedt Khlong Saen Saep csatorna, ami ha jól teljesít, akkor megvédheti a belvárost az lassan araszoló árvíztől, ha nem, akkor nomen est omen (a csatorna thai neve angolra fordítva, mind mondtam korábban: pain in the ass). A Khlong Sam Wan conflict nevű pont jelzi azt a helyet, ahol korábban az árvízben álló terület lakói megpróbálták lerombolni a gátat és Bangkokra szabadítani a vizet – a gátat egy nap alatt helyrehozták, s 200 rendőrt küldtek ki a helyszínre a védelmére.


 

A térkép tetején pedig a big bag placement jelzi azt a helyet, ahol a hétvége óta egy új technikával, a hadsereg extra méretű homokzsákokból épít falat, egy homokzsák 2.5 tonna. A szakértők szerint már érezhetően csökkent az árvíz hozama. A szakértők szerint a jelenlegi becslés szerint, ahhoz hogy a Victory Monumentig elérjen az ár, még egy hét kell. Szerencsés esetben nem is ér el.

A jó hírekre vágyóknak annyit tudok még írni, hogy Bangkok belvárosa továbbra is száraz, érintetlen, az élet teljesen normális kerékvágásban halad. A nemzetközi reptér nyitva, rendesen üzemel. Továbbá jó hír, hogy Ayutthaya egy-két részén csökkent az árvíz, illetve Pathum Thani néhány kerülete is száraz már. Ezek még csak szórványos jelenségek, de azért talán jó hír, hogy lassan talán lehet látni az 50 év legsúlyosabb árvízének a végét.

*

Érdemes a Bangkok Charlie Facebook oldalra feliratkozni, vagy a Twitter folyamot követni, mert ott szerepelnek majd mindig a legfrissebb hírek, röviden.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

insomniásalvóügynök 2011.11.10. 22:56:44

Szerencsétlenek.
Kiöntötték őket mint az ürgét.

Lakásfelújító Feri · http://www.lakasfelujitas1.hu 2011.11.11. 05:31:29

Olvasom a posztban: Aki tud vesz vizet, a sarki fodrásznál vagy máshol. Ez szégyen az ottani kormányra nézve is,mivel nincs szabályozva a folyó, nincsenek kiépítve a védelmi rendszerek. A katonaság pedig pont jókor rakja a 2.5 tonnás zsákokat. Hamarosan vége az egésznek. Kicsit hasonlít ez a történet a Felsőzsolcai árvizünkre. Igaz, nálunk tudatosan lett elbontva, elhelyezve a gát, egy multicég (madaras)érdekben. Meg is lett az eredménye. Igaz bűnöst nem találtak...

Németh András 2011.11.11. 07:52:58

@Lakásfelújító Feri: a szégyen az lesz ha ezek után a hazaihoz hasonló módon szabályozzák és gátak közé szorítják a vizet.

Ahogy eddig én leszűrtem a terület egy szép nagy síkság amin teljesen természetes hogy szétterül a víz árvízkor és 50-ből 49 évben ez gondolom hasznos (rizs mint fő termék, gondolom örül a néhány napos árvíznek) ez meg az az év amikor épp nem így van. Ha ezt a vizet nagy böszme gátak közt kívánták volna elvezetni azok akkor is átszakadtak volna ennyi víztől és akkor sokkal nagyobb a pusztítás mint így amikor lassan töltődik fel a terület és jól láthatóan van idejük az embereknek felkészülni. Az is látszik a posztokból hogy a helyieket ez a víz jóval kevésbé zavarja mint az átlagmagyarvízügyifejjelgondolkozó árampolgárt. Aminek lenne létjogosultsága az az hogy az ipartelepeket körgátakkal vegyék körbe, meg a fontosabb városokat (ez pl a főváros üzleti negyede körül meg is van, más kérdés hogy van aki szerint pont ezek a gátak akadályozzák a lefolyást (meg maguk a rossz helyre épült városok, de ez nagyon más tészta)).

Azonkívül nagyon érdekes hogy ha visszaolvasol a posztokban akkor jól látható hogy a bálnás videókban tudják az árvíz okát is (erdőirtás, beépítés), szóval nem tüneti kezelésre lenne szükség (gátak, folyószabályozás) hanem a felsőbb folyások vízvisszatartó képességének helyreállítására, mesterséges növelésére.
És hogy Felsőzsolcára visszatérjünk, ha a Sajó, Bódva, Hernád menti gátak csak a településeket védik akkor a víz szétterülhetett volna, ha a vízügyesek nem csak a gátakat nézik hanem odafigyelnek hogy van valami kiszárított árok, amit kis-sajónak hívják a helyiek és utánajárnak hogy miért is van ez így (magyarán lemodellezik egy árhullám mozgását, akkor rá lehetett volna jönni hogy esélyes hogy hátbatámad a víz (sőt az is lehet hogy volt is erre tanulmány valami fiókban elzárva), és ha a vízgyüjtő terület egészén nem az lenne a szemlélet hogy a vizet mindenhonnan minnél gyorsabban levezessék (és ez a legnagyobb hiba, ehhez viszont szemléletváltás kell) akkor nem lett volna gond.
Az a gond hogy minden kis patakocska ki van egyenesítve hogy minél gyorsabban távozzon a víz (nehogy a rét két napig vízben álljon). Így a sok pici árhullám egyszerre éri el a folyót ami sokkal gyorsabban vezet ahhoz hogy árhullám keletkezik. Ezen kívül felül kellene vizsgálni a magyar és a szlovák erdészeti szokásokat is. Egy tarvágott terület nagyságrendekkel kevesebb vizet tart meg mint egy természetszerű erdő, egy aszfaltozott erdészeti úton az elszivárgás az nulla stb-stb). Vagy a mezőgazdaság. 2010-ban a dombos területen rengetegszer voltak olyan esetek amikor a termőföld tonnáit horda le a dombokról a víz eltömítve a vízelvezető árkokat, de ha bárki beleolvas a mezőgazdasági szakirodalomba akkor ott nem igazán talál olyat hogy javasolják hogy a domboldalak még májusban is növényzetmentesek legyenek, vagy a szántás iránya, vagy a mezsgyék beszántása vagy még ezer dolog.

És utoljára meg jól mutatja még a magyar ember elképzelést a természetről hogy a 2010-es év végén rekordterületeken állt a belvíz, amit pénzt és energiát nem kímélve vezetett elfelé mindenki még áprilisben is amikor már olyan cirka 3-4 hónapja alig volt csapadék, most meg fél évvel később már az összes mezőgazdasági vállalkozó (mert parasztnak nem hívom őket az sértené a régi parasztokat) már fogalmazgatja az aszálykáros tamogatáskérő papírokat....
süti beállítások módosítása