Sapa. Vietnám
2016. május 30. írta: Bangkok Charlie

Sapa. Vietnám

Újabb vendégposzt itt a blogon. A szerzője Bara, aki hosszabb ideje Thaiföldön él, angolt tanít. Járt már több helyen itt a környéken, látott néhány dolgot, mindezek ellenére Vietnám és Sapa nagy hatással volt rá. Ezt érdemes tudni, mielőtt valaki belekezd ebbe a lírai vallomásba. Ha pedig kedvet kapott a vietnami úthoz, mert ugye ez a nem titkolt cél, akkor a cikk végén ott van Sue telefonszáma, elérhetősége. Bátran lehet hívni, jól beszél angolul - és tulajdonképpen ez az egyetlen kapcsolatfelvételi lehetőség vele, ugyanis nem ír/olvas angolul, de még a saját nyelvén sem. 

sapa31.jpg

Sapa. Vietnám. Örök életre szóló élmény. Eljön az a pont az életben, amikor átalakulnak az értékek. Ez a túra pontosan ilyen volt. Sapa észak-vietnami város, a hegyekben főképp Hmon törzsek laknak, rizstermesztésből élnek. Nincstelenek. A házaik bambuszból készülnek, amit pár évente lebontanak majd újjáépítik, mert elpusztítják a hangyák. Villany van a házakban, a "fürdő es a WC" egy különálló "épület", angol WC a legtöbb helyen nincs. A víz sincs bevezetve, így lavórból kell öblíteni. Zuhanyzó és meleg víz nincs. A hőmérséklet a hegyekben reggelente eléggé csípős, így számunkra nagy kihívás volt a fürdés. A hölgy, Sue, aki minket elszállásolt a házában, 36 éves. 3 gyermeke van, 4,8,10 évesek.

sapa40.jpg

sapa49.jpg

sapa50.jpg

sapa10.jpg

sapa11.jpg

Sue folyékonyan beszél angolul. Sosem járt iskolába. Írni, olvasni semmilyen nyelven nem tud, a saját törzsi nyelvén sem. A születési adata ismeretlen, saját bevallása szerint talán az év pontos. A "személyi igazolványában" az aláírás az ujjlenyomata. Az arca sok év kemény munkát tükröz.

A gyerekek a helyi iskolába járnak, vietnamiul tanulnak írni es olvasni. Nem fürdenek gyakran. Az alapvető higiéniát is alig ismerik. A gyerekek az utcán játszanak a malacokkal, kutyákkal, kézmosás és bármi tisztálkodás nélkül fekszenek le. Az egész család együtt alszik. Sue "tehetősnek" számít, mert a háza fából készült - egy belga turista adományozott nekik pénzt, hogy vegyenek faanyagot, így tudták újjáépíteni a bambusz házukat. Étkezéskor főképp rizst esznek zöldségekkel. A házban főznek igazi tűz fölött. Elektromos főzési lehetőségük egy "hotpan", ami szintén adomány volt. Pénz hiányában hús ritkán kerül az asztalra, inkább ünnepekkor.

sapa34.JPG

sapa37.jpg

sapa38.jpg

sapa15.jpg

sapa8.jpg

sapa7.jpg

sapa5.jpg

sapa14.JPG

A férj munkanélküli. Szintén írástudatlan. Csodálatos ember, mindenben támogatja a családot. Gyűjtöget, ha épp nincs ház körüli munka. 39 éves. Főz, ellátja a gyerekeket, amikor Sue turistákat vezet a hegyeken át. A közös étkezésekkor szinte csak rizst eszik. A körülményekhez képest Sue mégis hihetetlen tisztán főz. Minden zöldséget sokszor átmosnak es alaposan megsütik az ételt a tűz fölött. Amit ettünk, minden nagyon ízletes volt. Legfőképp a tavaszi tekercs, igazi kedvencemmé vált. Így élnek. Napról napra. Rizst ültetnek, aratnak, közben az alapvető megélhetési forrás a "hiking" a hegyeken át. Sue húga 4 órányira lakik a hegyekben. A bátyja 3 órányira. Az édesanyja a hegy túloldalán lakik, így évente csak egyszer látogatja meg. Semmit sem tudnak szinte a világról. Teljesen elszigetelten élnek. Sokat meséltünk Suenak a mi világunkról, elképzelni sem tudta, milyen olvasni, mi az internet, a mosógép.

És most nagyon boldog vagyok, és annyi mindenféle dolog van a fejemben, hogy el sem tudom mondani. Mert megcsináltuk a Sapa túrát a hegyekben, megtapasztaltuk milyen úgy létezni, hogy nincs semmiféle komfort, nincs kapcsolatod a világgal. Amire engem megtanított a túra az az, hogy teljesen átértékelődött a "tulajdon" fogalma. Az oktatásé. Hogy sosem gondoltam volna, mekkora érték mindez. Hogy volt lehetőségem egy olyan családba születni, hogy mindig elérhető volt az oktatás. Hogy megtanultam szeretni a könyveket és az olvasást, es hogy a szüleim támogattak mindenben. És ez a túra tökéletesen rávilágított arra, hogy csak elrohanunk a világ és az élmények mellett, hogy gyorsan eszünk, hogy gyorsan befejezzük valamit és hogy gyorsan elkezdjünk valamit, hogy gyorsan vegyünk valami mást... Közben ezek az emberek itt hálásak voltak a régi ruhákért, amit itt tudtunk hagyni nekik, es hálásak voltak annak a szinte semmi pénznek, amit kifizettünk.
A túra napi ára 15 dollár. Ebben napi 3 étkezés, a szállás, és a kirándulás is benne van. És mivel a költségvetésünk elég szoros volt, kb fejenként 10 dollárt tudtunk nekik itthagyni pluszban. 10USD arra sem elég otthon, hogy fodrászhoz átugorjunk. És mégis, elég volt látni a szemükben a hálát, amikor végül "fizettünk" egy egész életre szóló élményért. Az a hála nem kifejezhető es nem leírható. Át kell élni. Es a túrák, ami miatt végül is jöttünk, az szintén leírhatatlan.

sapa18.JPG

sapa19.jpg

sapa24.jpg

sapa28.jpg

sapa29.jpg

sapa3.jpg

sapa30.jpg

 

A felhők között sétáltunk végig a hegyeken, a rizsföldeken, át a patakokon es a sziklákon. Meredeken fel és le, egész nap. Testileg, lelkileg, mentálisan leírhatatlan. És megcsináltuk!!! És valamit kaptunk, ami segít abban, hogy átértékelődjünk. Hogy megbecsüljük a csodálatos szüleinket, akik lehetővé tették az oktatást számunkra. Enélkül sose jutottam volna el idáig... Ahogy séta közben kitisztul minden, es csak boldog vagy, hogy még inkább képes vagy különbséget tenni a nyugati világ és eközött a teljesen elszigetelt világ között. Megtanulod, hogy mi a hála. És hogy mi az oktatás értéke és hatalma. És hogy mindez nem légből kapott dolog, hanem egy óriási lehetőség. És a hegyek megtanítanak arra, hogy mi a nyugalom. A füst illata. A bölények harca. Az eső illata. És a hegyek. Az erdők. És a rizsföldek. Ezernyi történet van bennük. Mindenkinek ajánlom, aki csak "gyorsan" él. És aki valamit szeretne megtalálni.

Ami miatt mindezt leírtam az az, hogy szeretnénk valami módon segíteni ennek a csodálatos családnak. Ha bárki kedvet kapott egy ilyen túrára, meleg szívvel ajánlom! Mentálisan kell felkészülni. Csodálatos élmény. Sue megígérte, hogy nem változtat a telefonszámán, így a jövőben is bármikor elérhető. Hívjátok bátran! Ha esetleg akad otthon némi felesleges ruha a gyerekeknek, azt nagy örömmel fogadják. Vannak sorsok. Vannak különböző keményebb életek. Én csupán támogatni szeretném őket azzal, hogy igyekszem több helyen megismertetni Sue-t, aki nem segélyen él, nem kéreget, hanem keményen küzd es dolgozik azért a pénzért, amit mi, turisták "lehetővé" teszünk számára. Sapa leginkább júniusban és júliusban ajánlott, valamint októberben, mielőtt beköszönt az esős évszak. Júniusban érik a rizs, sárgába borulnak a hegyek. Októberben pedig teljesen megváltozik a táj. Szívből kívánom mindenkinek, aki egyszer eljut, és végigcsinálja, hogy kapjon annyit, amennyit én kaptam ez alatt a 3 nap alatt. És ha bármiben tudok segíteni, hogy eljussatok Ti is Sue-hoz, keressetek bátran! Örömmel segítek!

sapa32.jpg

sapa42.jpg

sapa44.JPG

sapa45.JPG

sapa46.JPG

Hogyan lehet eljutni?

Sapa-ba legegyszerűbben Hanoibol, az old quarter negyedből lehet eljutni éjszakai busszal. 10 órakor indul, jegyet a hotelben vagy bármelyik utazási irodában lehet foglalni 10 dollárért. Hajnali 4-re ér a busz Sapa-ba, de 6-ig lehet fent maradni és aludni. A másik lehetőség az éjszakai vonat, ami kb 25-30 dollár, kategóriától függ. A végállomástól minibusszal vagy a helyi busszal lehet bejutni Sapa-ba. A visszaút ugyanígy a legegyszerűbb, de a busz hajnali 4-de ér Hanoiba, es ott már nem engedik, hogy 6-ig fent tartózkodjunk.

***

Érdemes a Bangkok Charlie Facebook oldalra feliratkozni, vagy a Twitter folyamot követni, mert ott szerepelnek mindig a legfrissebb hírek, röviden

*

Szállásfoglalás magyarul: Agoda vagy Booking.com Neked nem kerül többe, de a blogot támogatod vele

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.