Thaiföldi szokás, hogy itt a hozomány kicsit más formában létezik. Itt a vőlegény, vagy a szülei fizetnek a menyasszony szüleinek. Thaiul sin sod-nak hívják, s a magyarázat szerint ez az „anyatej ára”, egyrészt így köszöni meg a vőlegény a szülőknek, hogy felnevelték a lányt, másrészt ezzel az összeggel mutatja, képes megfelelő anyagi biztonságot teremteni az új családnak. Mindenesetre külföldinek elsőre gyakran meglepő látvány a thai esküvő, ahol központi szerepet játszanak az ajándékok, pár grammnyi arany a menyasszonynak, a tálcára kiterített 1000 bahtosok, no meg a sok egyéb ajándék. Tévhit, hogy csak a farangnak „kell” fizetni, a szegényebb sorú thaiok közül bizony sokan azért nem házasodnak, mert nincs pénzük a sin sod-ra. Az összegek változatosak, társadalmi helyzettől és környéktől függenek, pár tízezer bahttól indulva egészen a többmillió bahtos hi-so eseményekig. Majd egyszer bővebben és mélyebben a háttérről, mítoszokról és tévhitekről, ma csak ennyit dióhéjban, hogy érthetőbbé váljon, miért is igazán vicces ez a reklám. A film elején a vőlegény odasúgja az apjának, hogy nem ért egyet a házassággal, mire az apja letorkolja, túl késő már ehhez. A lány apja pedig igen nagylelkűen kezdi sorolni, hogy ők egyáltalán nem tartanak igényt a hozományra. Sőt! Ők adnak ezúttal mindent, aranyat, földet, három hálószobás házat – no és még egy vadonatúj Fordot is…!