Elhagyott tankok, élesre töltött vízipisztolyok
2010. április 12. írta: Bangkok Charlie

Elhagyott tankok, élesre töltött vízipisztolyok

A véres szombatot Bangkokban csendes vasárnap követte és bizakodó hétfő. Vasárnap a katonák és rendőrök visszavonultak laktanyáikba, részben pihenni, részben pedig számbavenni, hogy mennyi fegyvert és eszközt zsákmányoltak tőlük a piros ingesek. A kormányellenes tüntetők színpadát látva, nem keveset. Ráadásul foglyul is ejtettek néhány katonát, a vasárnapi történések e körül forogtak még, természetesen az összes katonát később szabadon engedték, akik kamerák előtt elmondták, a piros ingesek nem bántották őket, barátságosak voltak, adtak nekik enni, inni. A tüntetések továbbra is folytak a megszokott helyszíneken, nem hátráltak meg, sőt, nemcsak a parlament azonnali feloszlatását követelték, de azt is, hogy a miniszterelnök hagyja el az országot.

Hétfőn dudaszóra ébredtek a bangkokiak, ugyanis a piros ingesek újra konvojban járták végig a várost, összesen 14 koporsót hordoztak végig, ebből kettőben a szombati csatában elesett áldozatok holtteste volt. Amikor az utcán először belebotlottam a konvojba és készítettem néhány képet, újra sikerült meglepni a thaioknak, mert a véres tragédia után a kocsikon nemhogy mosolyogtak, de mint a fotón látszik, még vízipisztoly is volt, jelezve, holnap kitör a Songkran.

A Demokrácia emlékmű mellett pedig a szombati csata egyik fő helyszíne egészen bizarr gyereknapra emlékeztetett. A katonák által hátrahagyott 4-5 tankot – na jó, tudom, pszh, vagy mi – és Hummert a piros ingesek megszállták, kibelezték, telepingálták mindenféle diadalmas és kevésbé kedves jelmondattal, na és persze egész nap folyamatosan fotózkodtak az emberek a különleges katonai múzeumban.

Nekem valahogy a jelenetről a hajdani Kolibri zsebkönyv jutott eszembe, amely a Győzelem fegyverei címet viselte. A kis utcában 3-4 alkalmi oltár jelezte, hogy merre kaptak halálos sebeket a tüntetők, valamint a földön festékkel jól láthatóan körbekerítve egy kisebb bombatölcsér. A bezárt sarki iskola kapuja előtt dühös tömeg állt, emelt hangon mesélték, hogy ebből az épületből, az emeletről lőttek bele a tömegbe először. A pirosak szerint ezek biztosan a katonák lehettek. A Demokrácia emlékmű is ki van dekorálva, a feliratok és a bizarr festménykiállítás mellett itt is piros festékkörök emelik ki a golyó ütötte lyukakat.

Elsétálok a Khao San Road fele, ahol a másik véres ütközett zajlott szombat éjszaka, a Tanao Road vékony kordonnal le van zárva, egy-két rendőr látok, de egyébként a karhatalomnak semmi, de semmi jele. A Ratchadamnoen road egyébként továbbra is teljes szélességében le van zárva, a szélső sávokat a tüntetők sátrai foglalják el, közöttük egy-egy sávon megy a forgalom – motorral gyorsabban, tuk-tukkal, autóvval kicsit lassabban.

A Khao San Road bejárata külön körbe van kerítve kordonokkal, a szombat éjszaka itt állt a katonai sorfal, amikor egy gránát csapódott közéjük. Csak egészen kicsit takarítottak, körben rengeteg az üvegtörmelék, az utca egyik sarkán kis sátor alatt véres és sokkoló fotók, a szombat esti áldozatok képei. A csak erős gyomrúaknak kitétel megint nem szófordulat, nem részletezném a látványt. Khao San Road és a Tanao Road kereszteződésében alkalmi oltár, friss virággal, fényképpel, buddhista szokás szerint friss vízzel. Megrendült és csendes emberek állnak előtte. Elnézek a Khao San Road irányába és nem hiszek elsőre a szememnek. A vasárnapi hírek szerint a turisták nagy része elhúzott és a Songkran bulit is törölték a szervezők – ehhez képest az összecsapás helyszínétől 20 méterre kis kordon, mögötte farangok és thaiok locsolják egymást vidáman vizipisztolyokkal. Songkran! Kőkeményen! Mintha két napja itt nem a legvéresebb események zajlottak volna!

Közelebb megyek, mert tényleg nem hiszek a szememnek. Készítek néhány fotót a vidáman vizipisztolyozókról, töprengek az élet körforgásán egy sort, majd visszaindulok a Demokrácia emlékműhöz.

A reggeli konvoj eleje most ért vissza, a koporsókat ravatalra helyezték. Buddhista papok osztják az áldást a sátor alatt, piros ingesek pedig sorban róják le a kegyeletüket a koporsók és a koszorúk előtt. Az egyik koporsó előtt ott ülnek a hozzátartozók, megadóan nyilatkoznak a külföldi tévéstábnak. A lánynak felvillan a szeme, ahogy felidézi az eseményeket, de aztán marad a szomorúság.

S hogy miért is említettem, hogy a hétfő a bizakodás napja?

Nézzük sorban, hogy miről szólnak a hírek. A lövöldözésekkel kapcsolatban egyrészt a hivatalos nyilatkozatok szerint a katonák éles lőszerrel csak a levegőbe lőhettek, valamint végső esetben önvédelemre használhatták a fegyverüket. A francia televízió felvétele a mellékelt linken cáfolja, hogy nem lőttek a katonák a tömegre.

Mindazonáltal a katonai vezetők állítják, hogy olyan lőszereket, gránátokat és gránátvetőket találtak, amelyek nincsenek rendszeresítve a thai hadseregben. Vagyis ezek mindenképpen egy harmadik erőtől származnak – ha a piros ingesek esetében valóban békés és fegyvertelen tüntetésről beszélünk. Nagyon sok tévéfelvételt láttam az elmúlt két napban, s rengeteg esetben felbukkant néhány titokzatos fegyveres. A képeken jól látható egy férfi, fekete ruhában, piros kendővel a zsebében, amint egy AK-47-es gépkarabéllyal közelíti meg a katonai sorfalat. Egy másik képsoron valaki a környező épület emeletéről tüzel a tüntetők és a katonák irányába. Egy harmadik képen pedig fekete símaszkot viselő, nem is igazán thainak kinéző férfi szorít egy géppisztolyt. A korábban emlegetett Sae Daeng tábornok szerint a szombati csatában úgynevezett Ronin harcosok szálhattak be az ütközetbe a pirosak oldalán. Ők lőhettek a katonákra. Roninnak azokat a szamurájokat nevezték, akiknek nem volt gazdájuk. Ezt az elméletet erősítette hétfőn a kormány és a katonaság nyilatkozata, miszerint az első vizsgálatok szerint harmadik erő, a pirosaktól független terroristák okozhatták a gránát támadásokat. Egy biztos, megtervezett akcióról lehetett szó ugyanis a csata kezdetén a katonák több parancsnokát – köztük egy ezredest - is megölték, gránáttal, illetve fejlövéssel.

Hétfőn elvégezték az első boncolásokat is, melynek eredményeképpen kiderült, hogy 9 esetben nagysebességű lövedék okozta a tüntetők halálát. Vagyis a jelek mesterlövészpuskára utalnak. Hétfő délután tartott sajtókonferenciát a hadsereg főparancsnoka, aki a képernyőn láthatóan megindult volt. A lőtt sérülésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a sereg nem használt mesterlövészeket, egész egyszerűen nem számítottak arra sem, hogy a ilyen tűzerővel (gránátokkal, géppisztolyokkal) találkoznak. Az összecsapásokban összesen 21-en haltak meg, több mint 850 sérült ebből volt – ebből a katonai oldalon 4 halott, több mint 200 sérült, akik közül 90 súlyos, 20-nak pedig kritikus az állapota. A tábornok feltette a kérdést az újságíróknak: gondolják meg, ha tudják előre a parancsnokok, hogy ez lesz, akkor nem így vonulnak ki. Kategorikusan cáfolta, hogy újra bevetnék a hadsereget, ragaszkodott hozzá, hogy politikai megoldás szülessen a konfliktus ügyében, a parancsnok szerint ez kétségkívül a parlament feloszlatását és új választásokat jelent.

Egyre több jel mutat a konfliktus rendezésének ebbe az irányába. A kormányzó Demokrata Párt a hétvégén szeretett volna a kisebb koalíciós pártokkal tanácskozni, ám ezek vezetői kisebb-nagyobb indokokkal kihúzták magukat. A sajtó találgatások szerint egyértelműen azért, mert új választást szeretnének és hogy őket ne terhelje a véres akció miatti erkölcsi felelősség.

A tüntetés végével kapcsolatban a legbiztatóbb jelet hétfőn a Választási Bizottság szolgáltatta, ugyanis a korábbi április 30-i, vagy április 20-ra előrehozott időpont helyett már hétfőn döntöttek, s a kormányzó Demokrata Párt feloszlatását javasolták két korrupciós ügyben. Ez egy elég ismert forgatókönyv már Thaiföldön, korábban a Thaksin-barát pártokat is ily módon oszlatták fel, a vezetőket pedig 5 évre eltiltják mindenféle politikai tevékenységtől. A Választási Bizottság döntése nem jelent azonnali intézkedést, ezt ugyanis előbb továbbítják az ügyészségnek megfontolásra, mielőtt az Alkotmánybíróság elé terjesztenék. Mindenesetre az elmúlt hetek nehezen kiszámítható lépései után mondhatjuk, egy újabb meglepő fordulat a piros ingesek tüntetésének történetében. Folytatása következik, vélhetően a Songkran után.

A teljes hétfői galériát nagy méretben itt lehet végignézni.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Greenternet 2010.04.13. 03:20:09

Na akkor most lathatjuk is mennyit er egy ember elete.
Ez utan a bekes tuntetes utan johetnek a sargak megmozdulasai.Persze csak songkran utan addig meg mindenki egyen igyon mulasson.Egyutt.

Pukkandur 2010.04.13. 06:50:27

A leheto legjobb megoldas lenne az uj valasztas, talan nyugalom lenne a jovoben....de 1-2 evre igy is megingattak a turizmust ujbol!

Bangkok Charlie · http://thai.blog.hu 2010.04.13. 08:05:57

@Greenternet: Nem unod még ezt az állandó vészmadár szerepet. :)))

@Art Mooney: Köszi.

Én egyébként sárgáktól függetlenül egy veszélyt látok jelen pillanatban. Nincsenek rendőrök, katonák az utcán, mert a pirosak is ezt akarták. De ha megnézitek a fotókat az utcákon a tankokról, kocsikról, akkor látható: a környéken élők mind bezárkóztak, ajtó, ablak, üzlet zárva. Ez így megy egy hónapja, de az ő türelmük is véges. A Khao San Road ütközetnél már írtam, hogy a helyben lakók közül néhányan előjöttek, éljenezték a katonákat és megbotoztak néhány piros motorost. Na most ha Songkran alatt, részegen az utcán, egymásnak esik a két társaság, ez az igazi veszély.

Ungabunga · http://hatter24.hu 2010.04.13. 10:38:08

Na az ilyen bejegyzésekért érdemes a blogokat felkutatni. Szép volt.

Greenternet 2010.04.13. 12:41:57

Kerdesedre a valasz:NEM:)))

@ndtomas 2010.04.15. 14:20:02

„Terroristák” – avagy fogd rá a nyuszira!

A vörösingesek által most visszakövetelt kormányt 2006-ban már egyszer katonai puccsal megdöntötték. Ezután, hogy ők is felkészüljenek a fegyveres harcra, a vörösök kiképeztették néhány tagjukat egy titkos félkatonai szervezetbe, amelynek neve: „Takszin király harcosai”. Annak a Seh Daeng, volt tábornoknak a keze alatt, akiről már volt szó itt is, hogy milyen népszerű. Érdekes, Seh Daeng most nem ismeri fel egykori embereit a terroristák közt, de abban „biztos”, hogy nem a vörösök közül valók, a fényképeken, videókon látott csuklyás, sötét alakok alapján.

Egy hónapja, amióta kitört a tüntetéssorozat Takszin vagyonelkobzását követően, folyamatosak a terrorista támadások – bomba- gránát-, géppisztoly lövések, stb. Kezdve a legfelsőbb bíróság ellen - ahol a döntést Takszin ellen meghozták -, majd kormányzati, katonai objektumok, kormánypárti tulajdonosok gazdasági épületei ellen. De a vörösök most is állítják: ezekhez semmi közük, ahogy a véres szombati lövöldözések kirobbantásához sem. Mutogatják a Demokrácia Emlékművén a katonák lövéseinek találatait, amit díszletként használnak ártatlanságuk. Ahhoz viszont nem járulnak hozzá, hogy egy kormánnyal közös bizottság vizsgálja meg, hogy kik lehettek a katonákat provokáló tettesek. Csak harmadik felet hajlandóak elfogadni „döntőbírónak” az ügyben, de ki lenne az?

Az amerikaiak Takszin ítélete után közvetlenül lehallgatták külföldön a telefonját, amiben diverzáns akciókra adott felhatalmazást híveinek. Természetesen erről értesítették a thai kormányt, amit a tüntetők Bangkokban az amerikai követség előtti felháborodással „köszöntek meg”. Hogyhogy a demokrácia védelmezőinek fáj az igazság a demokrácia durva megsértéséről? Ha ez minden alap nélküli vád lenne, akkor mire bizonyíték az, hogy ezután a jelentés után nem sokkal lebukott egy házi fegyvergyár, ahol nem kevés kisiparilag készített lőszert, gránátot, fegyvert foglalt le a thai hatóság? Úgy látszik nem mindet, sajnos. Mert az azóta folyamatos terror-cselekmények bizonyítják a valódi célokat: az őket leváltó katonai puccshoz hasonló erőszakos hatalomváltást, csak nem nyíltan, hanem propagandával megtévesztett civileket élő pajzsként használva ebben.

Abhiszit miniszterelnök ennek ellenére nem lépett fel ellenük keményebben eddig, és ez a türelmes viselkedése a tüntetőkkel megnövelte a népszerűségét is. Bár sokan kritizálták már akkor is, hogy a türelem valójában gyengeség. Voltak itt ellentüntetések, de nemcsak a kormánypárti sárgák részéről. Hanem a király színét viselő, rózsaszínbe öltözöttek is az üzleti negyed melletti Lumpini parkban a vörösök akciójának Bangkokon kívülre küldése céljából. Vagy fehérbe öltözött tinédzserek a két fél közötti párbeszéd mielőbbi helyreállítása miatt.

A vörösök tv-jének bezárása miatt az újságírók szövetsége szólalt fel először a kormány ellen, mint 3. erő a vörösökön kívül. Naiv egy hozzáállás, ami a szólásszabadság védelme helyett az uszító propaganda folytatásának eszközévé vált volna. Most már vezető értelmiségiek, egyetemi tanárok, politikai szakértők, sőt egyes húzóágazatban lévő vállalkozások befektetői szintén az előrehozott választásokban látják a megoldást. Az, hogy a választási bizottság a kormánypárt feloszlatásáról egy vitatott pártfinanszírozás okán hirtelen most talált a legjobb időpontot dönteni, miután a vörösök betörtek a hivatalukba, hogy ezt elérjék, és balul sült el a tüntetők szombati feloszlatása is, ami szintén a lehető legrosszabbkor jött a kormánynak. Sorozatosan menekülnek a patkányok Abhiszit süllyedőnek látszó hajójáról.

Pedig Abhiszit Vedzsadzsivának minden esélye meg lenne egy nyugati demokráciában a hatalomviselésre, hiszen oxfordi végzettségű, tehetségesnek tartott személy, aki a thai középosztály egyik példaképe. Akik ugyan nyugati egyetemeken tanultak, nyugati stílusú ruhát viselnek, de belül ugyanolyan feudális érzelműek, mint korábbi generációik, a több száz évvel ezelőtti elődeiknek megfelelő akkori társadalmi osztály tagjai. Mert a nyugati, kritikai gondolkodásmód - ami többek közt a görög filozófián, a római jogon, a bibliai értékeken, a középkori humanizmuson, a XVIII, XIX. századi szabadgondolkodók hatásán, stb. alapszik -, csak elmélet számukra. Amit jó esetben elsajátítottak, mint egy történelmi momentumot, egyetemi vizsgatételt, de a gondolkodásmódjukat nem befolyásolta.

Persze, nem is volt cél soha, mert nem ezért küldte őket az ország tanulni, és nem ezért engedik be ma a nyugati oktatás egyes képviselőit az országba, hogy a tudásukkal majd rendszert váltsanak, hanem, hogy erősítsék a nemzet külkapcsolatait és fejlesszék a belső társadalmi szerkezetet. Egyéni kezdeményező készséggel soha fel nem ruházva, csupán egy jobban tanult verzióivá váltak a többi engedelmes alattvalónak. Ezért a hagyományos értelembe vett demokrácia soha nem fog tudni itt meghonosodni, mert az a nyugati értékrend szerint művelt, tájékozott, a világra nyitott, gondolkodó, és cselekvő egyénekre épül. Thaiföldön viszont ezekből a középosztályban is csak nagyítóval lehet ilyen jellemzőket együtt találni, vagy még úgy sem. A többség eleve nem is rendelkezik a felelős választáshoz szükséges ismeretekkel, lehetőségekkel, akiket a hatalomban levők és környezetük lenéznek, és sorra kihagynak a gazdasági, oktatási, szociális, stb. kormányprogramokból. Mondván, hogy nincs is erre szükségük, nem is tudnák értékelni, jó nekik így.

Az elmélyülő válság felszínre hozta, hogy ez nem így van, csak a helyes utat nem tudják ennek kifejezésére. Ezért szabad prédájává váltak egy olyan politikai kalandornak, mint Takszin, aki populista ígéretekkel, a saját gyarapodásához képest morzsányi intézkedésekkel leveszi őket a lábukról. A szavazataikért – lám, már utolsó vérükért – cserébe eléri, hogy egy emberként küzdenek az ő vagyonának jogos lefoglalása ellen, ami a legmagasabb jogú thai bíróság ítélete szerint az érvényben lévő thai törvények megsértésével keletkezett. Nem véletlenül thai-montenegrói kettős állampolgár, ami szakértők szerint ma az adóelkerülés és a kétes eredetű vagyon elrejtésének egyik módszere. Valamint nicaraguai diplomata útlevéllel is rendelkezik a határokon való könnyebb átjutás, és ellenőrizhetetlenség érdekében. Az is beszédes, hogy most állítólag egy szaúd-arábiai herceg vendégszeretetét élvezi, mert egyetlen fejlett demokráciában sem látnak szívesen ilyen „demokrácia védelmezőt”.

Egyesek mégis a szegény földművesek jótevőjeként, és a bűnözés felszámolójaként tekintenek rá. Népszerűsége töretlen, pedig azt olyan juttatásokkal vívta ki, amik nyugaton aprópénzeknek számítanak a választók szemében. A hatalma alatt a bűnözőket pedig bírósági ítélet nélkül, éjszakai rajtaütésekben gyilkolták le rejtélyes fegyveresek – amilyenek most is felbukkantak a tüntetők közt, „gazdátlan” bajkeverőknek tűnve. De itt ez politikai karrier szempontjából nem kizáró viselkedés, mert soha nem kényeztették el még ilyenekkel sem a széles rétegeket, akik elnyomottként csak megfigyelői lehettek egyesek hihetetlen gazdagodásának, és elszenvedői egyesek bűnözői hajlamának. Takszin volt az, aki felkeltette bennük a lehetőségét, hogy nekik is részük lehet a nyugalmasabb közrendben és ami a lényeg, hogy nagyobb szeletet kaphatnak a közösen megtermelt társadalmi vagyonból. A „nép fia”, aki közülük emelkedett ki milliárdossá, a korábban elképzelhetetlennek tűnt társadalmi osztályváltás szimbólumává lett. Ez a valódi oka a tüntetésnek.

Számukra Takszin az első és utolsó esély a sorsuk javításában, ezért elnézik neki a módszereit, és diadalmasan viszik körbe a városban, és teszik közszemlére e politika áldozatait, és másnap önfeledten ünneplik a termékenység ősi, babiloni eredetű ünnepét.. Mert eddig csak azt tapasztalták, hogy minden más politikus, amint odakerült a döntésközeli helyzetbe, csak a saját pozíciója megszilárdításával foglalkozott, és semmi remény, hogy ez másképp lenne. A demokráciát csak külsőségeiben alkalmazó, de valójában feudális jellegű rendszert a thai értelmiség eleve meg sem kérdőjelezi. Természetesnek, az élet rendjének tartják, hogy egyesek a helyi adók miatt a gyári árak 4-5-szöröséért furikáznak Lamborghiniben, Ferrariban, és luxus-toronyházakban, európai színvonalú családi házakban laknak; miközben mások éhbérért építik azokat, pick-up platóra zsuppolva utaznak lakhelyükre, ahol zsúfolt, bár - a thaiok kreativitásának és erkölcsének köszönhetően - rendezett bádoglemez-telepeken kénytelenek nyugovóra térni, felkészülve a másnapi rabszolga-sorú életre. Ezért naná, hogy elszántan tüntetnek egyesek, jobbat úgyse tudnak.

Tiltakozási kedvük talán csak a Songkran miatt fogyatkozott meg, és ezért adták fel a szervezők önként azt területet, amit szombaton még 23 halott, és 863 sérült árán is védtek. Most már csak a Rachaprasongnál táboroznak – a Sukhumwit út és a Rachadamri kereszteződésben (Siam Paragon, Central World plaza). Ahol úgy vélik a katonaság nem fog lövöldözni az értékes üzletek közelében, bár ezzel vádolják a kormányt, a népet tüzelve. De ha visszatérnek a többiek és folytatják a tüntetést, majd elérik céljukat: bekövetkezik a kormány lemondása és megválasztják a következőt, akkor ez milyen üzenetet közvetít? Azt jelenti, hogy erőszakkal azt is bárki bármikor megdöntheti, akinek majd az nem tetszik? Ez egyenes út az anarchiába, ami még több erőszakos úton kioltott holttestekkel fog járni. Pedig abból így is elég sok van egy évben, ugyanannyi, mint Kolumbiában, ettől már csak Dél-Afrikában több.

Ki adja vissza ezeket a hozzátartozóiknak? Ki teremt itt végre igazi békét és jólétet? Mikor lesz a mosoly igazi? Sem Takszin, sem Abhiszit, sem semelyik más politikus nem képes erre. Ahogy április 11-edike sem hozza majd meg otthon sem a várakozások beteljesülését, sem sehol máshol a világon nem fogja soha a politika. Csak Isten képes arra, hogy egy földi Paradicsomot hozzon létre. De nem csoda, ha ebben nem hisznek a thaiok, a magyarok többsége is fanatikusnak gúnyolja, aki mégis, és máshol is fogyatkozóban a keresztények, eleve a vallásosak száma. Mert a vallásvezetők a legkülönfélébb politikusok támogatásával, az aktuális kormány megátkozásával, a társadalmi elégedetlenkedésre buzdítással, egymás törvénytelenségeinek elleplezéseivel, minden mással foglalkoznak - a népük oktatása helyett. Hogy is tudnák megtenni, hiszen ennyi elfoglaltság mellett sem idejük, sem módjuk nincs rá, hogy értő módon olvassák a Bibliát, az emberiség egyetlen reményének kézikönyvét - így a vakok továbbra is világtalanokra bízzák életüket.

Bangkok Charlie · http://thai.blog.hu 2010.04.15. 14:38:25

Buddhizmusban, buddhista országban nincs Isten. Ez van. Komolyra fordítva a szót, tisztelettel kérném, hogy a kommentek ne menjenek át hittérítésbe. Köszönöm.

@ndtomas 2010.04.15. 18:41:21

@Bangkok Charlie: Tisztelettel kérem, hadd közöljem a saját véleményem, vagy akkor tudomásul veszem, hogy ez is csak olyan én-blog, mint a többi.

@ndtomas 2010.04.15. 19:26:26

@Bangkok Charlie: "Buddhizmusban, buddhista országban nincs Isten." Nincs is, mert az égben él :)

Komolyra fordítva a szót én is, akkor mit jelentsen Michelangelo: Ádám teremtése c. a Sixtus-kápolna mennyezetéről származó freskó részlete stilizált változatának felhasználása egy thai forradalmár művész nézőpontjából a mai politikai helyzetre alkalmazva illusztrációként a következő bejegyzésedben? Nehezen tudom elképzelni, hogy nem láttál még Bangkokban buddhistán kívül más templomot. Este a Chao Prayán a Wat Aruntól nem messze, a túloldalon látható egy szépen kivilágított kereszt a hozzá tartozó nem kicsi templommal. Nem mintha büszke lennék rá, csak, hogy a tényeknél maradjunk a közhiedelem helyett. Ugye, nem gondolod, hogy ezekbe is buddhisták járnak, vagy csak dísznek vannak?

Bangkok Charlie · http://thai.blog.hu 2010.04.15. 19:41:16

@@ndtomas: Hopp, nem volt különösebb célom az illusztrációval, végképp nem gondoltam a vallásra. A kép címe miatt került oda. Volt egyébként még néhány érdekesebb festmény is, egyszer majd biztos berakom azokat a fotókat is. Elég sajátos alkotások, a thai Salvador Dali kb.

Természetesen tudom, hogy van katolikus templom Bangkokban. Ahogyan vannak muzulmán mecsetek is. Az ország 95 %-a buddhista, ezért szokták buddhista országnak nevezni. Ránéztem a Wikipédiára most: buddhista 94.7 %, muzulmán 4.6 %.

De amit írtam, ahhoz tartom magam. Maradjon meg a kommentek eredeti funkciója, s ne a hittérítés. Magánügy, hogy ki melyik templomba jár.

@ndtomas 2010.04.15. 20:07:39

@Bangkok Charlie: Kb. 3 gépelt oldalt pötyögtem ide, aminek az utolsó bekezdésében közöltem a magánvéleményem. A hittérítés azért más kategória.

Észrevettem már, hogy a muszlimok nem szokták zavarni a mai magyart, pedig itt is, ahogy a világ másik fele is miattuk van berezelve. Nem is ok nélkül. Ma is volt egy rendőrgyilkosság Pattaniban.

De a keresztény elvek tabu az oroszok bevonulása óta a Kárpát-medencében. Parancsra elhallgatni emberileg még érthető, de már 20 éve kimentek, most már elvileg "cincoghatnának az egerek". De nem értem mire ez a hittérítés-fóbia még mindig, amikor valaki a vallásos elveit meg meri említeni zárójelben, mint ha még mindig tilos lenne. Ennyire sikerült kimosni az agyát az oroszoknak Szent István gyermekeinél?

Tőlem, legyen - magánügy, ahogy mondod. De nekem ne kelljen már lakatot tennem a számra, ha elmondom a véleményem. Vagy ezért is betilthatják a blogot Thaiföldön?

roland_cs 2010.04.16. 08:32:31

Ha a vörös ingesek tudnák, hogy ki Isten, akkor már rég hazamentek volna és békességben élnének. Mert Isten megmondta, hogy...de a nép nem értette és Isten megharagudott, ezért...(Ószövetség nth:25:4)
süti beállítások módosítása