Nem tudom, hogy Magyarországon lehet-e már a képen látható csodát kapni, de azt tudom, hogy a Coke Zero és a kávéízű Coke is előbb jelent meg a thai piacon. Nem tudom, hogy mi lehet az oka, hogy itt bátrabban mernek kísérletezni az emberekkel, gyengébb a fogyasztóvédelem, vagy a hatszor nagyobb piac teszi, mindenesetre néhány hete rám vigyorgott a Sprite Zero a sarki közértben (7 Eleven). Ez van ugyanis az üvegre írva thaiul, ha még nem derült volna ki. Gyakorlott Sprite fogyasztóként, egy életem & halálom, ezt megkockáztatjuk. Mert rizikó azért van, a Fanta és Mirinda termékek szőlőszerűnek nevezett változatainál már ráfutottam olyan borzalmas vegyszerekre, amelyekből nem hogy egy teljes üveggel, de egy fél pohárral se nagyon bírtam leerőltetni a torkomon.

 

Kóstolás előtt azért őszintén bevallom, hogy a Sprite Zero-nál tökéletesen működött a marketingblöff, ugyanis elámultam a tökéletesen átlátszó kivitelen, fejben pedig be is írtam a vegyészeknek a piros pontot, ahogyan ezt megtettem egy éve a aranyszínű sárga kóla esetében. Kellett vagy öt másodperc mire leesett a tantusz, át vagyok verve, hiszen a Sprite eddig is átlátszó, színtelen volt, csak éppen a zöld üvegben árulják. A hatás azért működik, áll a paraszt a boltban és elámul, fehér lett a zöld Sprite. Sajnos bármennyire is szurkoltam, a cukormentes verzió, mert ezt jelenti a Sprite Zero, nagyon messze van az eredeti Sprite íztől. Érdekes módon a vegyészeknek nem sikerült másodszorra is hasonlót alkotni, a fő vonulatot egy vegyszeres hatású savanyú-keserű ízpáros viszi, ennek is köszönhető, hogy a mindössze 1.25 liter talán három nap alatt bírt elfogyni, újabb üveg vásárlására pedig belátható időn belül nem kerül sor.