A khmer-thai határon most szerencsére éppen béke van és tűzszünet, két nap után például újra kinyitott a Poi Pet határátkelőnél lévő piac is. A hét elejei lövöldözésben két kambodzsai katona életét vesztette, több thai pedig megsebesült. Aztán összeültek a tábornokok és a politikusok, megállapodtak, tűzszünetet kötnek, mi több, a thai és a khmer katonák közösen fognak járőrözni az érintett szakaszon, hogy elkerüljék a félreértésből adódó lövöldözéseket. Számomra a béketárgyalások legemlékezetesebb pontja a fényképen látható kockás asztal volt. Mintha csak békésen piknikező hátizsákos turistákat látnánk a dzsungel mélyében. Csakhogy az asztal két oldalán thai és khmer ezredesek ülnek. Az ideiglenes békének természetesen örül mindenki, azonban korai volna azt gondolni, hogy minden probléma megoldódott, hiszen már olvasom a következő hírt, ahol a fotókon egy földből kibányászott taposóaknát mutogatnak. A gond pedig az vele, hogy ezt a thai oldalon találták, az akna pedig orosz gyártmányú, s nincs ilyen rendszeresítve a thai seregben…

Nemcsak a határnál, de a fővárosban is a katonáké a főszerep. Csütörtök délután az egyik legnépszerűbb tévécsatorna délutáni magazinműsorában vendégeskedett a legfőbb katonai és rendőri vezetés. A sokcsillagos katonák közül Anupong Paochinda tábornok, a hadsereg főparancsnoka pedig a következő kijelentést tenne: „Ha én lennék a miniszterelnök, én már lemondtam volna a véres tömegoszlatás után.” Körülbelül ebben a stílusban hömpölygött a beszélgetés, nem véletlen, hogy a napilapok többsége elkezdett találgatni, hogy sokféle katonai puccsot láttak már, de ilyen tévében, élő magazinműsorban, kedélyes beszélgetés közben elkövetett puccsról nem nagyon tud a történelem. Később a hadsereg szóvivője pontosította Anupong tábornok szavait, mondván ez csak a véleménye volt, nem jelent konkrét és direkt megrendelést, vagyishogy felszólította volna a miniszterelnököt, mondjon le és távozzon a hatalomból.

 

A kormányellenes PAD közben újabb tüntetéssorozatba kezdett, pénteken Bangkok belvárosának turisták által is jólismert részén masíroztak, nevezetesen a Lumpini parktól a Silom roadon át. Vadonatúj transzparenseket készítettek, melyen a miniszterelnököt és a kormány tagjait gyilkosoknak és mészárosoknak nevezik. A mellékelt fotón jól látható, hogy a tüntetők papucsokkal ütik a fényképen szereplő miniszterelnök fejét. A thai kultúrában a test a legfontosabb része a fej, a legalantasabb pedig láb. A fejnek különös tisztelet jár, nagy udvariatlanságnak számít például ha ismeretlen thai ember fejét megfogjuk, megpaskoljuk, vagy akár csak átnyúlunk felette. El lehet képzelni tehát, hogy mit jelent a mellékelt kép, ahol nyilvánosan „tapossák” meg a miniszterelnök fejét. A PAD relikviák között amúgy szerepelt már korábban is a Thaksin és felesége képével díszített lábtörlő.

 

Arról már nem is érdemes írni, hányszor híresztelték a lapok, hogy most, most, most biztosan le fog mondani Somchai Wongsawat miniszterelnök. A katonai tévéshow után péntekre hirdetett meg sajtókonferenciát a miniszterelnök, természetesen ezt is a megszokott találgatásokkal vezették fel. Somchai is a megszokott módon reagált: egy pillanatig sem ragaszkodik a székéhez, ha úgy látja, hogy ezzel előmozdítja a nemzeti megbékélést, lemond, vagy feloszlatja a parlamentet. Jelenleg azonban ennek még szerinte nem jött el az ideje, nem hiszi, hogy ez lenne a megoldás a teljes ország számára.

A politikai krízis alapvetően Thaiföld belügye, Bangkok Charlie is igyekszik semleges módon beszámolni az eseményekről. Nagy a kísértés, hogy az „okos” farang mindenről megmondja a véleményét, de nem volna illendő, s őszintén szólva, semmi értelme. Talán időszerű némi háttérinfót összefoglalni, hogy egy fokkal kicsit érthetőbbé váljon a helyzet, melyet Európából nézve könnyű sokszor túlzottan is leegyszerűsíteni.

A kormányellenes tüntetők mozgalmának neve PAD, azaz People’s Alliance for Democracy. Ez azonban még akár megtévesztő is lehet. Egyrészt a mozgalom vezetői között kőgazdag üzletembereket, egykori bangkoki kormányzót, illetve ex-tábornokokat találunk. A mostanában Thaksint leghevesebben módon ostorozó üzletember egykoron Thaksin üzlettársa volt, nem kevés pénzt kerestek együtt. A PAD másik vezetője a múlt héten azon sajnálkozott, hogy az ucai tömegoszlatás után lemondott miniszterelnök-helyettessel az utolsó hiteles ember távozott a kormányból. Ez az ember ugyanis nem üzletemberből lett politikus, hanem korábban katona, tábornok volt. A PAD nemrég tette közzé követeléseit, hogy mit is gondolnak konkrétan Új politika címszó alatt, miért küzdenek. A PAD szerint megbukott az a demokrácia, ahol választott képviselők ülnek a parlamentben, ezért ők azt szeretnék, hogy ha a jövőben a parlamenti képviselők 70 %-át egyszerűen kineveznék, a maradék 30 % pedig hagyományos választás útján juthatna be. Finoman szólva is sajátságos elképzelés, de talán megmutatja, hogy miért nem lehet egyenlőségjelet tenni a PAD és az egyetlen parlamenti ellenzéki párt, a Demokrata párt közé.

Az utóbbi időben egyre aktívabbak a kormánypárti tüntetők, ők a katonai diktatúra ellen küzdenek, mondván, hogy a PAD valójában egyáltalán nem a demokrácia, hanem sokkalta a katonai diktatúra barátja. A kormány melletti tüntetők se voltak kevesen, a hétvégén több mint tízezer fős naggyűlést tartottak.

A hadsereg szerepe Thaiföldön speciális, mint már többször utaltam rá. A királyra felesküdött hadsereg nem a kormányzat része. A televízióban is úgy fogalmaztak a tábornokok, hogy ők nem állnak sem a kormány, sem a tüntetők oldalán, nekik semlegesnek kell maradniuk – ők az egész ország pártján állnak. Legalább ilyen sajátságos, amikor a tévéstúdióban a hadsereg tábornoka arról beszél, meg kell találni a véres tömegoszlatás felelőseit, miközben kettővel mellette ott ül a rendőrséget vezető főparancsnok. S egyetértően bólogat.

Thaiföldön 1932, az abszolút monarchia megszűnte óta 21 katonai puccsot követtek el, a legutolsót két éve, szeptemberben. A katonák ekkor űzték el a Thaksin kormányzatot, a két éves átmeneti időszak után megtartott választáson azonban – hatalmas média ellenszélben! - újra a Thaksin-barátnak számító párt győzött. Ahogyan az utóbbi tíz évben minden választáson. 

A katonai diktatúra alatt annyit változott a helyzet, hogy kicserélték az utolsó érvényes alkotmányt. Thaiföldön jelenleg is kétkamarás parlament van, azonban a korábbiakkal szemben változott a szenátus helyzete. Az erős jogokkal rendelkező szenátus több mint felét nem választják, hanem egy bürokratákból álló testület nevezi ki! A szenátus kisebbsége választott képviselő, azonban az itt indulók, nem pártszínekben versenyeznek, sőt, nem is lehetnek párttagok. Mindezek mellett létezik egy nagyon erős jogokkal felruházott választási bizottság, mely a legkisebb szabálytalanság esetén is javaslatot tehet egy párt feloszlatására. Ez nemcsak elméleti dolog, hiszen jelenleg is zajlik egy ilyen ügy. A választási bizottság arra a döntésre jutott, több mint fél évvel a legutóbbi választás után, hogy az egyik kormánypárti jelölt vétkes volt, mégpedig pénzt adott szavazatokért, s ezért nem csupán a jelöltet büntetik, de a teljes kormánypártot fel akarják oszlatni.