Thaiföldön jó dolog irodában dolgozni, mert átlag havi két ünnepnap biztosan akad a naptárban. Márpedig ezekből akkor is szabadnap, ha véletlenül szombat-vasárnapra esnének. Így a múlt hétvége is hosszú volt, az egyik kiemelt buddhista ünnep, mégpedig a Magha Puja nap miatt. A főként Thaiföldön, Laoszban és Kambodzsában megtartott buddhista ünnepen arra a napra emlékeznek, amikor Buddha megvilágosodása után 9 hónappal, egy tavaszi napon 1250 tanítványa előtt tartott beszédet. A thaiok így a harmadik holdhónap teliholdjának estéjén a templomok körül sorakoznak, egészen pontosan füstölőkkel, gyertyákkal, bambuszvirággal sétálják körbe háromszor a templomot és imádkoznak. Mindig sajátos hangulat van ilyenkor, az egyébként csendes templomkertekben, melyeknek része a füstölők és egyéb szent tárgyak mellett a sok-sok színes fénycső, no meg persze a kapu előtti hamisítatlan bazári hangulat.

Természetesen nem hiányzik nagy "kedvencem" a szárított tintahal árus sem. A drótokon szépen sorban lógnak a kiszáradt medúzák calamarik, az első sorból még hármat is kaphatunk 10 bahtért, a legfelsőbb óriáspéldányokért pedig már darabonként is elkérhetnek 20 bahtot. A kiválasztott példányt a faszénen gyorsan megsütik, s a biztonság kedvéért még egy mákdarárlóra emlékeztető hengerpáron is átsajtolják, hátha így könnyebb lesz harapni a kemény gumira emlékeztető tintahalat. Bár az én problémám nem is az állaga, vagy az íze, hanem az átható szaga, amit a fogyasztók néhány méteres körzetében remekül lehet "élvezni".